

Nagyapámtól sokat hallottam a világháborúról. Csodálatosan hosszé életet kapott, mégis ezeket az éveket végigkísérte az értelmetlen öldöklés emléke.
Mégsem mondom, hogy panaszkodott. Csak egyszerűen


Folyt.köv:
Nagyapám sok felé járt,így emlékei között bőven volt mit elmesélnie. És mi hallgattuk, mert tudtuk, hogy egy olyan kort idéz fel nekünk, amit felfogni nem tudunk. Nem éltük át a háború borzalmait, ezért csak feltevéseink lehetnek, hogy min mehetett keresztül az a sok millió ember.
Mesélte egyszer, hogy egy fiatal katonatársa megkérte, cseréljék el az aznapi őrséget. Nagyapám rábólintott, így azon az éjjelen a fiatal katona töltötte be ezt a posztot.
A háború, azonban nem válogat.
Azon az éjszakán gránát csapott be arra a helyre, ahol a Nagyapámnak kellett volna őrt állnia. Katonatársát cafatokra szedte a gyilkos fém.
Végignézték, ahogy mindenhol húsdarabok hevernek. Ezekhez valaha ember tartozott, most azonban nem voltak mások, mint végtagok és belsőszervek. De az emlékeikben ott élt mindenkinek társaik elvesztése.
Nagyapám még a halálos ágyán is hajtogatta, hogy azon az éjszakán neki kellett volna meghalnia. Nem volt okozója ennek a tragédiának, mégis cipelte ennek súlyát egy életen át.
Azt mondjuk, mi vagyunk a teremtés koronái. És ha nem lennének háborúk elszaporodna az emberiség.
Ez túlságosan drasztikus felfogás. És ostoba is. Hisz' ezek azok a dolgok, amik ellen tudunk erőszak nélkül is tenni. Csak hülyék és kapzsik vagyunk ahhoz, hogy ezt belássuk.
Mert a háború nem a túlnépesedésről szól!!!
Hanem a terület szerzésről.
Mindig.
Mindegy milyen ideológiát gyártanak azok, akik ennyire hülyének néznek minket, a rejtett cél a terület-, kőolaj...stb megszerzése. Bármi áron. Haljanak meg gyermekek milliói, szaggassanak szét gránátok fiatal katonákat...a lényeg a hatalom.
Nem kell ezzel egyetérteni...ez...attól...még...TÉNY marad!
1 megjegyzés:
Az én papám is megjárta a poklot. Sokat mesélt róla. Az írásaid nagy jók.
Szia:Makrancos.
Megjegyzés küldése